TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉPÍTÉSÜGYET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOKRÓL

Szakemberek képzése és nyilvántartása a Kormány új koncepciója alapján elvárás lesz a jövőben. Ehhez járul hozzá, hogy az építési folyamathoz, az építőipari kivitelezési tevékenységhez szükséges szakemberek (szakmunkások, mérnökök) képzését – és a szakmai kamarák részvételével a továbbképzését – meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a fiatalok ebben az ágazatban képzeljék el a jövőjüket.

Közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás és képzéshez kapcsolódó állami feladatok között szerepel a humánerőforrás (munkaerőhelyzet, hiányszakmák) folyamatos nyilvántartása, ágazati humánerőforrás felmérés készítése, amely az oktatási és munkaerő-piaci összhangot vizsgálja. A felmérés eredményeként megismerjük az ágazatban foglalkoztatottak és álláskeresők számát, valamint az oktatásból kilépőkről.

Az új beruházások megvalósításához fontos tervezni a foglalkoztatottak számát és a betöltendő munkaerőt, továbbá támogatni a hiányszakmák támogatását.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium az életminőség garanciáját Magyarország Alaptörvénye XXI. cikkének (1) bekezdése alapján határozza meg, miszerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az épített környezet szervesen befolyásolja a benne élő emberek életét. Ezen környezethez való kapcsolódást, hatékony és fenntartható használatát, alakításának lehetőségét elősegítendő, szükség van az oktatásban az épített környezet alapértékei iránti érzékenyítésre és a tervezői, mérnöki gondolkozás alapjainak megismerésére.

Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság – különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra – megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, fenntartható és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.

Az állam bátorítja és támogatja az épített környezet felhasználóit, hogy a kölcsönös felelősségvállalás nevében vegyenek részt az őket érintő építési folyamatokban, például közösség bevonása a tervezési feladatokba, pályázat egyeztetésébe, közösségi terek kialakításába. A Kormány vállalja, hogy részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában olyan módon, hogy ennek során is számít a szakmai kamarákkal való aktív együttműködésre.

Az állam vállalja, hogy az önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását.